A XIV. század elejéről származik a legrégebbi adatunk a községről, mikor is ERNYE bán birtokaként a diósgyőri váruradalom része volt. Lodomérfi istván, aki ispáni címet viselt, kapta jutalmul a helységet. Ő képviselte Ernye fia ISTVÁN NÁDORT a cseh és lengyel királynál, és ő hozta el télvíz idején, sok veszedelem közepette a nádor fiának menyasszonyát, egy bajor hercegkisasszonyt Diósgyőrbe. /ANJOU Okmánytár I. 51. / Károly Róbert idején a királyi birtok része volt, de egy korabeli adat szól arról is, hogy ekkor már birtokos volt egy magát „Varbói”-nak nevező család is. Oklevelek említik a már a XIV. században meglévő egyházát és lelkészét. A következőkben a VARBÓI és a TISZAI /THYZAI/ családé, illetve királyi birtok. Diósgyőrrel együtt zálogos birtokosoké lesz, így uralja:

• Balassa Zsigmond
• Guthi Országh Ilona
• Mellyth Ferenc
• a Csernelyiek
• az Enyingi Török család
• Négyesy Szepessy Pál

A török meghódoltatta, Pestre, majd Hatvanba, Musztafa agának fizette a 200 forint adót, mely összeg arra utal, hogy ekkor népes és jómódú község lehetett.

A Koronauradalom fennállásáig koronauradalmi birtok volt.

Nevét WARBO, VARBO alakban használták, de már a XVI. században kialakult a mai formája is.

1576-ban már önálló református egyháza van, 1694-ben templomának javításáról történik említés, majd 1701-ben újra.

A felsorolt adatok bizonyítják, hogy a község legalább a XIII. század elejétől lakott volt, temploma feltehetően középkori alapokon épült. Mindezek után feltűnő hogy sem a HOM Adattárában, sem a leltárkönyvekben nem leltük nyomát a területről származó régészeti leletanyagnak, bejelentésnek vagy bármilyen adatnak.

A középkori településrendszer gyakorlata szerint a korai falu a templom közelében helyezkedhetett el, a Nyögő-patak két partján, követve a völgybe vezető utak ívét, észak felől körülölelve a Nyerges-hegyet.

A település honlapja a www.varbo.hu címen található!